„Informális terek”

Az informális és nem formális tanulási lehetőségek kialakítása

EFOP-3.3.7-17-2017-00007 azonosító számú projekt megvalósítása 2018-2019.

 

Pedagógiai célja:

·       a gyermekek értelmi képességének fejlesztése,

·       élményalapú tanulás megvalósítása,

·       a szabadidő igényes, tartalmas eltöltése,

·       hagyományápolás.

Tartalma:

Módszertani fejlesztés leírása, ezen belül az iskolán belüli informális tanulás olyan állandó tematikájának és tartalmainak kidolgozása, amely illeszkedik:

·       a köznevelési intézmény pedagógiai,

·       szocioökonómiai,

·     kulturális adottságaihoz, lehetőségeihez és

·     környezetéhez,

·      és amely több éven át keretet biztosít a Nemzeti Alaptantervhez

·     és a köznevelési intézmény pedagógiai programjához kapcsolódó, tanórán kívüli, élménypedagógiai módszerekkel támogatott, tanulási alkalmak lebonyolításához

Kapcsolódás az EFOP-3.3.7-17-2017-00007 azonosítószámú projekthez:

Pályázati felhívás pontja

Tartalma

Megvalósító intézmény

Felelős személy

3.1.1. I.a 2

a problémamegoldó gondolkodás és a kreatív készségek fejlesztése, pl „szabaduló

szoba” logikai-, társas- és táblajáték tematikák elkészítése;

Dr. Fejérpataky László Általános Iskola

Szentgyörgyi Andrea

3.1.1. I.a 4

a lelki és fizikai egészség fejlesztése (mentálhigiénés és egészségmegőrző tematikák, művészetterápiás eszközök bevezetése konfliktuskezelés és személyiségfejlesztés támogatása céljából

Dr. Fejérpataky László Általános Iskola

Kaliczné Barta Györgyi

 

Választott témakörökhöz rendelt tevékenységek

Megvalósítási ütemterv, mely módosult, ezért 2019. november végéig minden programot meg kellett valósítani.

A megvalósítandó informális tartalmak részletes leírása

 

Formális keretek felbontása, tágítása

Tantárgyi tartalmak feldolgozása élménypedagógiai eszközökkel

A bevezetése során bővíteni lehet mindazt, amit a kooperatív technikák alkalmazása során már alkalmaztunk, például a csoportalakítási technikákat. A csoportok azonban jó, ha gyakran újjáalakulnak, hogy mindig más és más partnerekkel valósuljon meg az együttműködés.

Informális közösségi programok

A projekt megvalósításának ideje a tantárgyakhoz köthető tanórai tartalmakon kívül számos közösségépítő tevékenységet kínál, melyek az élményalapú oktatás különböző színterei.

Havonta megvalósuló fedett és szabadtéri programok, tagozat és iskolaszintű témanapok és témahetek nyújtanak maradandó élményt a gyerekek számára.

 

Mi a jó ebben a gyerekeknek?

Az „Én-dimenzió”-ra pozitív hatást fejt ki, mert a reális önismereten alapuló önbizalom és önállóság, a kihívás élménye, az ésszerű kockázatvállalás képessége, a kitartás, kudarctűrés és a siker kezelésének képessége, az önmegvalósítás, a döntéshozatal és felelősségvállalás képessége, az önelfogadás, pozitív énkép fejlődik általa.

A „Társas-dimenzió”-ra jellemző lesz a hiteles és hatékony kommunikáció, együttműködési és konfliktuskezelési készség, konszenzuskeresés. Tolerancia, empátia, nyitottság, a másik értékeinek és különbözőségeinek elfogadása; szabály alkotás és elfogadás képessége, önkéntes, belátáson alapuló szabálykövetés, felelősségtudat.

A „Kognitív-dimenzió”-ban fejlődik a probléma-megoldó gondolkodás, döntési képesség; a véleményalkotás képessége, vitakészség; kreativitás, rugalmasság, ötletgazdagság; a fejlődés igénye, alkotókedv.

 

Az intézmény mit hasznosíthat ebből?

A tanórán kívüli és szabadidős tevékenységekben rejlő lehetőségek hatékonysága megnő, korábban ismert játékok, tevékenységek új tartalmakkal egészülnek ki, a feldolgozás újfajta módszereinek köszönhetően. Az újonnan tanult kommunikációs és problémamegoldó tevékenységek alkalmasak a gyerekek és az osztályközösségek fejlesztésére. A pedagógusok, a gyerekekkel foglalkozó elhivatott önkéntesek és szakemberek eszköztára frissül, motivációjuk nő, megerősítést kapnak nevelőmunkájuk eredményességét illetően. Fejleszti a résztvevő csoport szervezeti kultúráját, közös tevékenységen keresztül segíti a résztvevők csoportjának együttműködését, egyúttal hozzájárul a módszertani szemléletbeli megújuláshoz.

 

Az élménypedagógia alapjai

Az élménypedagógia a közvetlen élményt, tapasztalatot használja alapként a tanuláshoz. Olyan elmélet és gyakorlat, amely eltávolítja a tanulókat az iskolapadtól, kivezeti a tanulókat a való világba, hogy próbára tegyék értékeiket, tudásukat, meggyőződéseiket, interperszonális képességeiket és kreatív gondolkodásukat.

Az élménypedagógia lényege, hogy cselekvésre készteti a résztvevőket. Provokál. Olyan helyzetet teremt, melyben a csoport tagjai késztetést éreznek arra, hogy próbára tegyék tudásukat, képességeiket, kreativitásukat. Saját fizikai, pszichikai képességeikkel szembesít, és ami talán ennél is fontosabb: a személyes élményre koncentrál.

A játék mint rekreáció, az oktatás és a pedagógiai fejlesztés eszköze, a tapasztalati tanulás során. A végrehajtás után nagy gondot fordít az értékelésre, pozitív visszajelzések közvetítésére, a szituációban rejlő tanulságok levonására és a más területeken is alkalmazható készségek és képességek felismertetésére. A tevékenységek rendszere egy folyamatot alkot, amely lehetővé teszi, hogy mélyebbre jussunk pedagógiai céljaink elérésében, maximálisan kiaknázva a szituációban rejlő oktatási és fejlesztési lehetőségeket. A feldolgozás jellemzően csoportmunkában történik, amelyben a részvevők aktív részvétele szükséges.