„Informális terek”

Formális keretek felbontása, tágítása

Tantárgyi tartalmak feldolgozása élménypedagógiai eszközökkel

A bevezetése során bővíteni lehet mindazt, amit a kooperatív technikák alkalmazása során már alkalmaztunk, például a csoportalakítási technikákat. A csoportok azonban jó, ha gyakran újjáalakulnak, hogy mindig más és más partnerekkel valósuljon meg az együttműködés.

Informális közösségi programok

A projekt megvalósításának ideje a tantárgyakhoz köthető tanórai tartalmakon kívül számos közösségépítő tevékenységet kínál, melyek az élményalapú oktatás különböző színterei.

Havonta megvalósuló fedett és szabadtéri programok, tagozat és iskolaszintű témanapok és témahetek nyújtanak maradandó élményt a gyerekek számára.

Mi a jó ebben a gyerekeknek?

Az „Én-dimenzió”-ra pozitív hatást fejt ki, mert a reális önismereten alapuló önbizalom és önállóság, a kihívás élménye, az ésszerű kockázatvállalás képessége, a kitartás, kudarctűrés és a siker kezelésének képessége, az önmegvalósítás, a döntéshozatal és felelősségvállalás képessége, az önelfogadás, pozitív énkép fejlődik általa.

A „Társas-dimenzió”-ra jellemző lesz a hiteles és hatékony kommunikáció, együttműködési és konfliktuskezelési készség, konszenzuskeresés. Tolerancia, empátia, nyitottság, a másik értékeinek és különbözőségeinek elfogadása; szabály alkotás és elfogadás képessége, önkéntes, belátáson alapuló szabálykövetés, felelősségtudat.

A „Kognitív-dimenzió”-ban fejlődik a probléma-megoldó gondolkodás, döntési képesség; a véleményalkotás képessége, vitakészség; kreativitás, rugalmasság, ötletgazdagság; a fejlődés igénye, alkotókedv.

Az intézmény mit hasznosíthat ebből?

A tanórán kívüli és szabadidős tevékenységekben rejlő lehetőségek hatékonysága megnő, korábban ismert játékok, tevékenységek új tartalmakkal egészülnek ki, a feldolgozás újfajta módszereinek köszönhetően. Az újonnan tanult kommunikációs és problémamegoldó tevékenységek alkalmasak a gyerekek és az osztályközösségek fejlesztésére. A pedagógusok, a gyerekekkel foglalkozó elhivatott önkéntesek és szakemberek eszköztára frissül, motivációjuk nő, megerősítést kapnak nevelőmunkájuk eredményességét illetően. Fejleszti a résztvevő csoport szervezeti kultúráját, közös tevékenységen keresztül segíti a résztvevők csoportjának együttműködését, egyúttal hozzájárul a módszertani szemléletbeli megújuláshoz.

Az élménypedagógia alapjai

Az élménypedagógia a közvetlen élményt, tapasztalatot használja alapként a tanuláshoz. Olyan elmélet és gyakorlat, amely eltávolítja a tanulókat az iskolapadtól, kivezeti a tanulókat a való világba, hogy próbára tegyék értékeiket, tudásukat, meggyőződéseiket, interperszonális képességeiket és kreatív gondolkodásukat.

Az élménypedagógia lényege, hogy cselekvésre készteti a résztvevőket. Provokál. Olyan helyzetet teremt, melyben a csoport tagjai késztetést éreznek arra, hogy próbára tegyék tudásukat, képességeiket, kreativitásukat. Saját fizikai, pszichikai képességeikkel szembesít, és ami talán ennél is fontosabb: a személyes élményre koncentrál.

A játék mint rekreáció, az oktatás és a pedagógiai fejlesztés eszköze, a tapasztalati tanulás során. A végrehajtás után nagy gondot fordít az értékelésre, pozitív visszajelzések közvetítésére, a szituációban rejlő tanulságok levonására és a más területeken is alkalmazható készségek és képességek felismertetésére. A tevékenységek rendszere egy folyamatot alkot, amely lehetővé teszi, hogy mélyebbre jussunk pedagógiai céljaink elérésében, maximálisan kiaknázva a szituációban rejlő oktatási és fejlesztési lehetőségeket. A feldolgozás jellemzően csoportmunkában történik, amelyben a részvevők aktív részvétele szükséges.